Fotós karrierem hajnalán fotóztam én mindenfélét. A fényképezés minden válfajába belekóstoltam, köztük a kissé elvont, művészeti kategóriába is. 2013-ban készült el az egyetlen olyan sorozatom, ami mai napig életem legmeghatározóbb fotósorozata.

A kitaszított.
Sosem voltam a szavak embere. Ezért is lettem fotós. Képekben tudom kifejezni magamat, mindig bajban voltam vele ha a munkáimról kellett beszéljek. Annak idején ezzel az anyaggal felvételiztem a művészeti egyetemre, tudtam, hogy beszélnem kell majd a fotóimról. Előre megírt szöveget magoltam be, majd felvételin felmondtam mint a bemagolt szózatot. Idő elteltével rátalált a megfelelő személyre a sorozat. Vidák Rékára. Valahogy ő aztán nagyon érezte, hogy mit kell ezekhez a képekhez írni. Írt is. Minden képhez egy oldalnyi szöveg tartozik, amik egyben összefüggenek egy sztorivá. Nagyon büszkék voltunk erre a kis közös alkotásunkra.

Ebből sorozatból három évvel az elkészítése elteltével megnyílt életem első fotókiállítása is Budapesten, 2016-ban. Bár nem volt nagy durranás, mégis dagadt a mellem, hogy kölyökként megvolt életem első önálló fotókiállítása.

13055133_1106651269357630_3857306415217346226_o

Rékával készített kis könyvünk első oldala:

Untitled1

A kis könyv többi oldala hamarosan elérhető lesz, amihez nyomtatott formában hozzájuthattok, ehhez még egy kis türelmeteket szeretném kérni.

2013-12-22 21.37 1800

1 3 597

2 4 6 810